पाठक्रमः → Level 13 · कृदन्त-प्रकरणम् → पाठः 2
Level 13 · Lesson 2 यत् ण्यत् क्यप् च — देयं कार्यं स्तुत्यम्
The gerundives yat, ṇyat, kyap: deyam, kāryam, stutyam
अचो यत्, ऋहलोर्ण्यत्, एतिस्तुशास्वृदृजुषः क्यप् — देयम्, कार्यम्, स्तुत्यम्।
Three more kṛtya suffixes and the everyday words they build: deyam, kāryam, stutyam.
स्मरणम् · You already know this
“कार्यम्” इति शब्दं भवान् प्रतिदिनं प्रयुङ्क्ते — किं जानाति तत् कृ-धातोः कृत्यरूपम् इति? “करणीयम्” इत्यस्य एव अर्थः। तथा “देयम्” “पेयम्” “वाच्यम्” “स्तुत्यम्” — अद्य एतेषां त्रयः प्रत्ययाः।
You use कार्यम् 'task, what is to be done' every day — it is the kṛtya of कृ, a twin of करणीयम्. Likewise देयम् 'to be given', पेयम् 'drinkable', स्तुत्यम् 'praiseworthy.' Three suffixes divide this territory: यत्, ण्यत्, क्यप्।
सूत्राणि · The sūtras
अचो यत्
अजन्तात् धातोः यत् प्रत्ययः — दा → देयम्, पा → पेयम्।
After a vowel-final root comes यत्: देयम्, पेयम्, जेयम्।
ईद्यति
यति परे आकारस्य ईत् — दा + य → दी + य।
Before यत् a root-final ā becomes ī; then guṇa (7.3.84) turns that ī into e: दी + य → देय।
ऋहलोर्ण्यत्
ऋवर्णान्तात् हलन्तात् च धातोः ण्यत् — णित्त्वात् वृद्धिः: कृ → कार्यम्, वच् → वाच्यम्।
After roots ending in ṛ or a consonant comes ण्यत्; being ṇit it triggers vṛddhi: कार्यम्, वाच्यम्, पाठ्यम्।
एतिस्तुशास्वृदृजुषः क्यप्
इण्-स्तु-शास्-वृ-दृ-जुषां क्यप् — कित्त्वात् न गुणः: इत्यम्, स्तुत्यम्।
Six roots — इ, स्तु, शास्, वृ, दृ, जुष् — take क्यप् instead; its kit-ness blocks guṇa, and a tuk-त् is inserted after the short vowel: स्तुत्यम्।
प्रक्रिया · Derivations
दा + यत् → देयम्
कृ + ण्यत् → कार्यम्
स्तु + क्यप् → स्तुत्यम्
अभ्यासः · Practice
कार्यम् इत्यत्र वृद्धिः कुतः? Why does कार्यम् show vṛddhi?
स्तुत्यम् इत्यत्र तकारः कः? What is the त् in स्तुत्यम्?
पा-धातोः यदन्तम् — इदं जलं ________। This water is drinkable: इदं जलं ____.
धातुं कृत्येन योजयतु। Match root and gerundive.